2004-ben egy szép nyári napon kitaláltuk, hogy látogassunk el Egerbe. Útra is keltünk, meglátogattuk az apci tengerszemet, majd a Mátrán keresztül elérkeztünk Egerbe. A Szépasszony völgyben ép akkor veterános felvonulást tartottak. A rendezvény után elindultunk haza.

Egri veterán találkozó!

Egy kellemes szeptemberi szombat reggel fél nyolckor találkoztunk Dunakeszin . Ekkor szembesültünk azzal, hogy Bucibá elvitte Svejket egy törésteszt vizsgálatra. Az eredményét a velo oldalán láthattuk. Némi röhögcsélés, fényképezés után elindultunk a minden évben nagy sikernek örvendő egri veterán túraverseny helyszínére. Nem akartunk a jól megszokott, és mindenki által már ismert útvonalon menni, ezért valami újat kerestünk. Így végül a Dunakeszi-Fót-Veresegyház-Erdőkertes-Vácegres-Iklad-Aszód útvonalon indultunk el. Az alsóbb rendű utak előnye , hogy kisebb a forgalom , hátránya pedig, hogy megnő a menetidő. A táj nagyon szép és változatos.
Aszódról folytattuk utunkat Kartal-Verseg-Nagykökényes-Lőrincin át az Apc falu fölött lévő tengerszemhez. Ez egy régi kőbánya tó a hegy tetején, amelyhez igen meredek és kacifántos út vezet. A tó megtekintése után tovább haladtunk Pásztó-Mátrakeresztes-Parád-Recsk-Sirok-Eger felé. Az út minden résztvevőnek nagyon tetszett, mert ki tudtuk tapasztalni a járgányok végső határait. Emiatt két pihenőt be kellet iktatnunk a gumik és a fékek túlmelegedése miatt (vagy mert csak éhesek voltunk).
Egerbe érve aztán nem találtuk meg egyből a helyszínt, így bejártuk a fél várost. Telefonos egyeztetés után kiderült, hogy a Szépasszonyok völgyében lesz a befutó, így odamentünk. Érkezésünk után nem sokkal futott be a mezőny. Rengeteg szép öreg autót, motort és persze velorexet láttunk. A márkát egy helybeli páros képviselte Dongi és sógora személyében. A versenyre nézőként velünk egy időben megérkezett Tomcsika, így már öt trikolka sorakozott egymás mögött. Némi borozgatás (persze csak az utasok) és borvásárlás után elindultunk haza. Egy gyenge vacsora reményében meglátogattunk a hármas út melletti vendéglátó egységet, és degeszre ettük magunkat. Innen már padlógáz hazáig a hármas úton.
A velókba beletettünk 265 kilométert nem kevesebb, mint kb. 14 óra alatt.

Akik nélkül nem jöhetett volna létre a túra:
Mitfárerek: Kati, Lacika
Pilóták: Bucibá, Karcsi, Bobek,
és a három bőregér.